Lakás folyamatában

Megint megkaptam, hogy nagyon negatív vagyok. Valószínűleg ez azért van, mert az is vagyok. Úgy látszik én nem tanulok és nem változom, bárki bármit csinál, vagy akármennyire is elhatározom magam a régi rossz beidegződések mindig előjönnek. Az viszont pozitív, hogy ma elkészült a konyhám. Egy-két gikszer ugye itt is becsúszott, de miért is menne bármi simán. A villanyszerelő közölte, hogy nem köti be a főzőlapot és a tűzhelyet is egy áramkörre, mert annak két áramkör kell két biztosítékkal, még akkor is, ha az az egy áramkör 25 amperes biztosítékkal van ellátva. Így csak a főzőlap használható egyelőre. Azt is közölte, hogy a megrendelő munkalapra nem írták rá a szekrények alatti világítás bekötését, tehát azt sem hajlandó elvégezni - holott még addig egy fillért sem kapott a munkájáért - ha én vagyok ott és nem édesapám én biztos rávágom az ajtót és elküldöm a halál véreres ...-ba, de ez ennél zökkenőmentesebben zajlottak az események.

Lakás

Az elszívót ugyan bekötötték és be is építették, de a flexibilis csővel nem kötötték be az elszívó kürtőbe, de ez a legkevesebb. Ugyancsak hiányzik egy takarólap a bal oldali alsó-szélső szekrényről, ami állítólag nem volt a csomagban. Most bogarászom a listát, hogy benne kellett-e lenni, de nem tudom eldönteni, mert olyan rövidítéseket használnak, hogy fogalmam sincs sok helyen mi mit jelöl. Az előfelmérés díját sem adták vissza - ígéretükkel ellentétben - hanem majd be kell mennem az Ikeába és ott személyesen érvényesíteni azt. Amilyen trehány munkát végeztek az összeszedésnél meg a szerelési megrendelő összeállításánál, nem hiszem, hogy zsebreteszik, amit tőlem kapnak érte. Tudom kár balhézni, ha még nem érvényesíttettem a jogaimat, de most már kezd nagyon tele lenni a slendrián munkavégzéssel és az állandó kifogásokkal a szolgáltatók, kereskedők részéről. Hogy lehet, hogy én fizetek és cserébe állandóan minden után újra meg újra reklamálnom kell, mert nem végezték el rendesen a munkájukat, amiért a busás hasznot meg eltették? Azt gondolom ezért működik így kis országunk, mert ez a szellem uralkodik mindenhol. Ha alám ilyen emberek tartoznának rohamosan csökkenne a bérük a nemtörődömség miatt. Nem mondom én sem ugrálok a nap 24 órájában munkaügyben, de amit a munkaidőm alatt elvégzek, az rendesen meg van csinálva. Hát hogy van az, hogy a havi, kéthavi, féléves fizetésemet percek alatt zsebre vágják, cserébe meg a szerződött szolgáltatást nem teljesítik? Egy normális jogállamban ez megengedhetetlen lenne és pont ebből látszik, hogy ami ma itt van az minden csak nem normális jogállam. No befejezem, mert megint úgy felidegeltem magam, hogy akarva-akaratlanul ismét úgy összeveszek az ősökkel, hogy nem győzök majd bocsánatot kérni tőlük.

Sürge

Ahogy közeledik a hétvége egyre jobban azt érzem, hogy elegem van a hétből és jöjjön már az a 3 napos szünet. Ugyanakkor ahogy távolodik a lakásátvétel időpontja egyre jobban azt érzem, hogy ideje lenne már beköltözni, holott még se konyha, se hűtő, se mikró. Mondjuk konyha nélkül még csak-csak ellennék, de a hűtő és a mikró igen fontos dolgok manapság. Hűtő fronton sok mindenben gondolkoztam, az egészen nagy alulfagyasztós inox hűtőktől a kisebb felülfagyasztós fehér hűtőkig, de ami igazán számít az két dolog: 1. ár-érték arány, 2. fogyasztás. A többi már mellékes. Úgy alakult, hogy a konyhában valami extra megoldást kell kitalálni a sarokba, ahol nem lett lecsempézve - minthogy az építtető kihagyta a beépített hűtő helyét - és ezen agyalok egyfolytában, hogy mi is lehetne az. Aztán keresem ezerrel a hűtőt, a mikrót, na meg agyalok a vevőtalálkozón, az új weboldalon, meg még százezer egyéb dolgon. Aminek viszont egyre nagyobb súlyát érzem, hogy a nőkön agyalok, agyalok rajta mit csinálok rosszul, agyalok rajta ők mit nem vesznek észre bennem és miért. Talán ki kéne írnom magamra amit tudok és amit mutatni akarok, eredetileg valami ilyen jelleget töltött be a tetoválás, nem? Persze egyszerűbb formában. Ha már tetoválásnál tartunk, múltkor a Camponában láttam egy csajt, akinek egy nonfiguratív tetkó kacsintgatott kifele a ruhája alól a bal lapockáján, és azt gondoltam ennél erotikusabbat még nem láttam. Egy darabig biztos bámultam is, de aztán magamhoz tértem és már csak a látottakat ismételgettem lelki szemeim előtt. Sajnos bikával volt, de mintha direkt provokálta volna a tekinteteket, a pólóját mindig úgy igazgatta, hogy látszódjék, aminek látszódnia kell. Holnap gardrób összeszerelés lesz meg 15 éves érettségi találkozó délután, délelőtt meg munka. Ja, és ma van keresztanyám szülinapja, remélem nem felejtem el köszönteni este. No, a viszont látásig, olvasásig! Ahoj poplacsek...

Egy-két gyorsinfó

Kedd óta XI. kerületi lakos vagyok, aki ráadásul még lakással is rendelkezik. A bútorok egy része már megérkezett, beszerzés alatt, vagy ki van választva. Kiegészítőként szappan-, WC papír-, törölköző tartó már van a lakásban, egyéb még beszerzés alatt. Ma kaptam egy visszautasító e-mailt egy lánytól, akivel 2-szer randiztunk, hogy jó velem beszélgetni, de semmi több, ami baromi jól esett. Mondjuk az igazat megvallva a magam részéről sem tudtam tartunk-e valahova, vagy nem. Mondjuk jobb is így. Persze azt is lehet kérdezni, hogy még 30 év múlva is minden jelöltre ezt fogom-e mondani. Abba is belegondoltam, hogy vannak emberek akik így is úgy is egyedül maradnak akármit csinálnak is és lehet, hogy én is ilyen vagyok. Persze az is lehet, hogy nem. Már várom a nap hivatalos végét, mert akkor megyek a lakásba bútort szerelni. No, ennyi mostanra.

Apa, kezdődik!

Nemsokára indulok átvenni a lakásom kulcsait a Nanette Viva házba és egyre nagyobb bennem a feszültség. Egyszerűen arra nehezen tudok koncentrálni, hogy lakástulajdonossá válok órákon belül, inkább az van a fejemben, hogy mi mindent kell még elintéznem ahhoz, hogy be is tudjak költözni, hány hivatalt, boltot, internetes felületet kell végigjárnom, böngésznem, mire élvezhetem is új lakásom nyújtotta előnyöket. Persze tudom, hogy hamarabb eljön, mint gondolnám, ám akkor is a megoldandó feladatokat látom és nem a végeredményt. Talán ez az, amit meg kell változtatnom világlátásommal kapcsolatban, hogy ne mindig a problémákat lássam, hanem a végeredményt, hiszen úgy alakul ki valamilyen folyamat, hogy a pozitív végeredményt képzeljük el, latolgatjuk, megyünk rajta végig ezerszer fejünkben és nem a közben felmerülő akadályokat. Mindig azt írom, ha valami mehet rosszul, vagy valami lehet akadályokkal teli akkor nekem biztos az lesz, valószínűleg azért, mert én ezeket veszem igen alaposan górcső alá minden egyes döntésemnél, elképzelésemnél. Közben a munkahelyen is fokozódik a helyzet, készülni kell a vevőtalálkozóra, ami nem kis terhet rak rám, a weboldal sincs még annyira kész állapotban, mint én szeretném és persze ezen is stresszelem magam. Nem csoda, hogy vasárnap reggel úgy ébredtem, hogy a reggeli merevedés deréktájban keződött. Azt hittem ez a 60 felettiek kiváltsága erre kiderül, hogy nem csak a 60-asaké a világ. Mondjuk elgondolkoztatott, hogy tán gyorsabban öregszem, mint gondoltam volna. Az egész vasárnapom arra ment rá, hogy minél kevesebb mozdulattal, minél stabilabb pozícióban üljek, álljak, feküdjek, hogy minél kevésbé fájjon. Ennek "jókedve' tegnapra is kisugárzott, annyira "kedves" voltam kollégáimmal is. Folytatnám még a gondolatmenetet, de rohannom kell kulcsátvételre, intézkedni, este közgyűlésre...

Haladunk előre

Soha nem fogjátok kitalálni miért volt az új garázsbeállómban - és nem csak az enyémben - szemlézni a NAV pénteken. Azért, mert a Nanette csoport akciósan értékesítette a beállókat, de ez a NAV-nak nem volt elég illetékfizetési alapnak, mondván nem éri el a forgalmi értékét, és szépen beadatott mindegyikőnkkel egy-egy nyomtatvány, miszerint szerintünk majdnem duplája a garázsbeállónk forgalmi értéke, mint a szerződésben meghatározott és így arra az összegre szeretnénk illetéket fizetni. Hát nem aranyosak? Mindet aranyba önteném és kiállítanám a dicsőségfalra. Volt viszont jó aspektusa is a pénteki meetingnek, megtudtam ugyanis, hogy május 15-én, kedden közgyűlés lesz, ahol a fél éve fennálló közös képviselet mintegy 30%-os közös költség emelést tervez. Ez is egy totál aranyos társaság, ebből kifolyólag lehet, hogy nemsokára saját kezembe veszem az ottani közös képviseletet. Megtudtam, hogy van a háznak index fóruma is, ahol elég sok panasz hangzik el és a válaszreakciók az önnek igaza van szintjén leledzenek. Viszont, hogy pozitívat is írjak, ma beszerzésre került a nappali - tévés fal része - az étkezőasztal, megbeszéltem egy időpontot a konyhásokkal helyszíni felmérésre, kinéztem a gardróbot és a kanapét, fotellel. Ha mindez megérkezik a lakásba, be lesz szerelve és találok normális áron egy kombi hűtőt inox színben - bár elvileg ez egy anyagfajta és nem egy szín -, akkor nem lesz más hátra, mint a költözés és egy szolidabb - fekve hányós - házavató. Mondjuk addig még a konyhában a középvonali csempézést ki kell bővíteni, hogy azt ne a bútor beépítése után kelljen, össze kell szerelni az íróasztalt, nappali bútort, gardróbot... Szóval van még teendő, de már látom a fényt az alagút végén. Sajnos azonban a két jobb oldali autógumim szálszakadást szenvedett, így egy teljes nyári gumigarnitúrát is kénytelen vagyok beszerezni és felrakatni hét elején, illetve hét végén kisebb fajta szervizelésnek alávetni az Astrát. Volt még valami más pozitívum is hétvégén, de arról talán majd legközelebb! :) Egy kérdés: ti - akik Budapesten laktok - hol keresnétek kombinált hűtőt, közép minőségűt, energiatakarékosat, inox színűt jó áron?

Naivitás...

Intéződik a lakásprojekt, csak kicsit lassabban és nem abban a beosztásban, mint azt én szeretném, vagy elterveztem. Erre szokták volt mondani, hogy ember tervez, Isten végez, de azért ez nem ily egyszerű. Ilyenkor vasárnap délután egyre idegesebb és feszültebb vagyok a közelgő hétfői munkakezdés miatt. Sokat adnék egy olyan munkahelyért, ahova szívesen mennék be, és már vasárnap azt tervezgetném mivel is tudom előrébb vinni a céget a héten, nem pedig azon görcsölnék, hogy már megint be kell menni. Ám attól, hogy én szeretném még nem fog bekövetkezni, még akkor sem, ha teszek érte, mert az élet nem fair, és nem kellene elvárni, hogy a tetteink és jellemünk alapján "jutalmazzon" minket. Azt hiszem az egész pesszimizmusom innen ered, naivan mindig elvárom, hogy az engem körülvevők ugyanolyan tisztelettel és szeretettel kezeljenek, ahogy én őket és mindig reménykedem, ha én megcsinálok valamit, jó vagyok valakihez, segítek és úgymond jól viselkedek, akkor jó dolgok fognak velem történni. Aztán mindannyiszor nyüszítek mikor kiderül, hogy mindezek csak egy álomvilág ábrándjai és vissza kell térnem a való világba. Nem hiába írja József Attila, hogy "Annak aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni. Ottan kell azt megtanulni, hogyan kell a dudát fújni." Egy nagy, álmodozó, naiv mackónak talán jó vagyok, de hogy nem életszerű az is biztos. Megint rapid randiztam, pedig megfogadtam, hogy soha többet. Hétfőn "eredményhirdetés" és megtudom, hogy valóban mennyire vagyok naiv. Úgy érzem lassan-lassan tényleg ideje befejeznem ezt a blogot, új lakás, új célok, új élet. Talán jelentkezem majd egy másikkal, ami vidámabb, talán soha többé nem írok blogot, talán regényt írok, talán soha többé semmit. Vagy talán semmi sem fog változni. ui.: Ez volt az utolsó próbám a RapidRandival, ugyanis megint nem jött össze semmi, méghozzá nagy arányban. Ezt nem igazán lájkolom. Viszont jövő kedden délelőtt megkapom a lakásom kulcsait! Ezt meg nagyonis lájkolom:)))

Hosszú hétvége Gyöngyösön

Mint azt már előző bejegyzésemben említettem, "fasza gyerek" lévén a 4 napos hétvégéből 2,5 napot Gyöngyösön töltöttem. Nem sokat vártam az egésztől csak azt, hogy egy picit kipihenjem magam, megismerjem a mátraaljai borokat és esetleg összejöjjek életem párjával. Kitalálhatjátok, az első kettő bejött, a harmadik nem. Úticélként a régi 3-as utat választottam és nem az autópályát, gondoltam nem sürget a Tatár, sem a Török és hátha látok valami megnézendőt útközben, amit az autópályán haladván elmulasztanék. Sajnos érdekeset semmit sem láttam, viszont nem volt sokkal hosszabb az út, így végülis megérte a sima főúton menni. Megérkeztemkor feltűnt, hogy Gyöngyös olyan volt, mint egy kísértetváros, az emberek valahova máshova "költöztek" a 4 napos ünnep tiszteletére.

Gyöngyös

Beszéltem telefonon egy kollegámmal ő úgyis ott lakik, és megmutatja nekem a várost, sőt eljön velem borokat kóstolni. Minthogy előző este ereszd el a hajam buli volt náluk ezért egy rövid körbevezetést vállalt és azt, hogy egy borász cimborájának szól ha péntek este odamegyek, akkor egy kedvező árú borkóstolót prezentál nekem. Ez meg is történt még szombat este, olyannyira, hogy visszaérkezvén a szállodába be is ájultam kicsit a 7 fajta megkóstolt bor hatására. A hetedik bor édes vörös volt, amihez kicsi hozzáadott cukrot is rakott a készítő, talán azt nem kellett volna már meginnom. Még aznap megnéztem az Orczy Kastélyt, ami a Mátra Múzeumnak is otthont ad, és ahol Európa egyetlen egyben levő Mammut csontváza is található, valamint a kastély kertjében relaxáltam egyet az estére.

Orczy Kastély Gyöngyös

Még vacsora előtt egy félórás nagyon profi masszázsban is részem volt, aztán vacsora után a Hotel vendége voltam egy pohár általam választott borra, amely már nem tudom milyen volt, csak azt, hogy száraz fehér és annyira nagyon nem ízlett. Egyébként a hotel nagyon elegánsan, felújítottan magasodott a környező házak között és a vezetője a Szerencsekerékből ismert Klausmann Viktor felesége - aki egyébként egy nagyon csinos, mosolygós hölgy - Viktor pedig a helyi Mátra-szafarit szervezi, melyen én nem vettem részt.

Opál Hotel Gyöngyös

Volt viszont hétfőn délelőtt egy fantasztikus Segway túra, amiről sem képeim, sem videóim nincsenek, de ha ilyet próbálhattok, ne hagyjátok ki. Aki tud síelni sokkal könnyebben rá fog jönni az ízére, mint én. Ez egy akkumulátoros két kerekű jármű egy hosszú kormányoszloppal középen, melyet az egyensúlyi pontod áthelyezésével irányíthatsz. Nem kell hozzá túl nagy egyensúly érzek, csak behajlítható térdek és egy kis összpontosítás, aztán meg lazítás. Mintegy két órás volt a túra, amin a lefoglalt csomag jóvoltából részt vettünk, de ha nem mentem volna el, most ütném a fejem a falba, amiért bizonytalanságból kihagytam azt. Ja, azt még nem is mondtam, hogy a Hotelből volt még egy nagyjából velem egykorú leányzó, akivel részt vettem a túrán, aki nem mellesleg társasházakat kezel és pálinkafőzde ügyintéz. Délután Icával - mert így hívják a lányt - elmentünk az egyik helyi pizzériába és - szándékunk ellenére - degeszre ettük magunkat. Ezek után fél óra pihenőt engedélyeztem magamnak - amiből lett is 1,5 óra - és utána elindultam Sirok vára felé.

Siroki vár

A Vár pazar, nagyon szép környezetben van és éppen restaurációja folyik és a környékbeliek csak a labirintus vár néven emlegetik. Ami azt illeti nem ilyen magamfajta nagy debelláknak tervezték a labirintusokat, de azért csak megbírkóztam vele. Visszafele Recsk mellett volt alkalmam megtekinteni az egykori ÁVÓ-s munkatábor maradványait, ami ugyan "semmi különöset" nem mutatott, mégis a halál érzete lengi be még mindig a helyet.

Recski munkatábor

Hétfő estére már csak pihenés volt és ma jöttem hazafele. A kánikulai melegre való tekintettel gondoltam, hogy megállok a mogyoródi Aqua Parkban és mártózóm egy 2-3 órát, de meglepődve vettem - másokkal együtt - tudomásul, hogy az intézmény még nem kezdte el az idei szezont. Nem adtam fel ám ilyen könnyen, ugyanis körbenézvén a területről megláttam, hogy a Megyeri-Híd pillérei ott magaslanak nem messze a helytől, így a megyeri Aquaworld felé indultam gondoltam az már csak nyitva lesz. A hely Káposztásmegyer legszélén található mellette csak az M0-ás és erdő-mező van. Röpke 15 perc sorban állás után be is jutottam a komplexumba. A hely maga nagyon szép, impozáns és modern, mondjuk a Ramada Hotel Resort arabos csengése ellenére az indiai, az ázsiai és az arab motívumok keverednek benne. Meglepődtem mennyi ázsiai látogatja a helyet, de gondolom közel van a helyi közösség bázisához. Önmagában nem több, mint mondjuk a Palatinus, viszont elég sok és nagy csúszdarendszer van benne ahhoz, hogy az egészen kicsiktől a legnagyobbakig mindenki élvezhesse a szolgáltatásokat. Persze a rekord meleg rekord számú embert is vonzott, úgyhogy hatalmas sorok kígyóztak mindegyik normálisabb csúszda előtt. Mondanom sem kell az ott töltött 3 óra hamar elszaladt és a 4/80-as - minimum 80 km/h sebesség és 4 ablak lehúzva - klímával elindultam hazafele az ezerfokos Astrámmal. Összességében azt kell mondjam egy nagyon tartalmas és ugyanakkor pihentető hétvégét töltöttem Heves megye gyöngyszemében és ha lesz még lehetőségem ellátogatni a Mátrába - ahol még hagyomány a Május Fa állítás, kettőt is láttam ugyanis - ellátogatok máskor is és másoknak is csak ajánlani tudom, főként a Hotel Opált!